Hú, de elszaladt ez a hét. Kicsit lemaradtam a bejegyzések feltöltésével, de mindent nem lehet, egyszerűen nem volt rá időm. Amikor úton vagyok (mint most), akkor még elmegy, mert inkább kiállok 1-2 órára és feltöltöm az előző napi történéseket, de amikor pihi van, városnézés, társaság, stb., akkor nagyon nehéz rá időt szakítani. Persze aki utólag olvassa majd a blogot, annak ez nem fog feltűnni, mert addigra pótolom a kihagyott napokat:)

Út közben se túl jó megállni ezért, mert ilyenkor mindig csak későn érek az aznapi célhoz. Szóval a következő túráig erre ki kell találnom valami okosat, mert jó dolog ez a blog, tetszik… Legalábbis nekem. Gépen még vissza se tudtam nagyon nézni, majd otthon kipofozom kicsit. Például a képeket megjavítottam, most már elérhetőek Berlinig a képek, a napokban felrakom az összeset.

Szóval most itt vagyok Boråsban és felrakom a tegnapi bejegyzést, azaz ezt:) Még 55km van Lerumig és vége a túrának. Egyik szemem sír, a másik nevet, még simán tudnék tovább menni, sajnálom, hogy vége, ugyanakkor fantasztikus volt ez az egy hónap, és ez így lesz egy kerek. Természetesen a blog nem tudja visszaadni a rengeteg élményt, max kb. 30%-ban, szóval inkább mindenki pattanjon nyeregbe és induljon el!:)

Tegnap reggel búcsút vettem Józsitól (Kati dolgozott) és kb. 11h-kor neki is vágtam a 200km-nek Göteborg felé. Józsiék hihetetlenek, mindennel elláttak, amivel csak lehet, kaptam szendvicset, konzervet, ebédet, sütit, stbstb. Még egyszer köszönöm ezt a fantasztikus három napot és mindent, amit kaptam!

Szóval kifelé Rydaholmból lőttem egy búcsúfotót még a főutcáról (majdnem az egyetlen utcáról:) és a főúton nyomtam neki Värnamoig. Itt egy kis pihi és l sörbeszerzés volt a terv a boltból. Ez nem egyszerű itt Svédországban, de szerencsére a nagyobb boltok árulhatnak max 3.5%-os sört, sőt, néha még hűtöttet is találni! Több eszük van, mint a németeknek, ebből is látszik:)

Värnamo után megálltam Store Mossenál. Ez egy nagy lápvidék, természetesen védett terület, nagyon gazdag madárvilággal. Sajnos a leírások csak svédül voltak, de azt a hülye is látja (tehát még én is), hogy a talajjal van itt valami gikszer, mert hatalmas területen csak fű nő, illetve apró cserjék, nagyon érdekes volt látni.

Itt kiszemeltem a térképet vizslatva, hogy az esti szállásom a Torpanäset nevű nemzeti parkban lesz, találtam itt egy fasza helyet, Hovsnäsnál. Csak estére értem oda, semmi különös nem történt addig igazából, azon kívül, hogy elfogyott a vizem útközben. Aztán szerencsére találtam az egyik falu szélén egy fullos wc-zuhanyzó komplexumot, ahol tudtam tankolni. Látszott, hogy ennek van gazdája, nagyon tiszta volt még a wc is, hihetetlen volt.

Csak a naplemente végét csíptem el sajnos, de így is jó volt. Volt itt shelter, de nem volt olyan jó, mint a dán, mert a fekhely közelebb volt a talajhoz és elég koszos is volt, úgyhogy inkább feldobtam a sátrat. Raktam tüzet is, legyen egy kis hangulat, meg meleg és fény. Fantasztikus hely volt ez itt a tóparton, majdnem lenyomta Sandvig Havnt.

Szerencsére ma letudtam 115km-t, így már csak 85km maradt holnapra.